A polgárváros rendje

A kötet Buda példáján mutatja be a koraújkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak. Elválaszthatatlanul hozzátartoztak az olyan közösségi összetartást, a társadalom rendjének megerősítését szolgáló rituálék, mint a közös ünnepek, a tisztújítások, lakomák. A politikai kommunikáció hivatalos színterének egyértelműen a várásházát tekintették, de legalább ilyen fontos nyilvános terek voltak az informális eszmecseréknek helyet adó fürdők, fogadók és a lövölde. A nyilvános terek használata gyakran eltért a maitól, a városházán például minden ősszel szőlőt préseltek. A városi tereket korrupt tanácsosok, elégedetlen polgárok, fogadóban hetvenkedő katonák, fürdőben verekedők, vásári tolvajok, éjszaka hangoskodó diákok töltik megélettel. Az 1739-es tabáni pestislázadás eseményeiből pedig megérthetjük, a hatóságok miért fordítottak kiemelt figyelmet a rend megőrzésére. A szerző első Budával foglalkozó monográfiája 2014-ben jelent meg" Kőhalomból (fő)város", Buda város hétköznapjai a 18. század elején címmel, majd ezt követte 2019-ben a Házasság Budán, Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686-1726 című kötete.